A csapadék és körforgása
Víz nélkül nem létezne élet a Földön, minden élőlénynek szüksége van rá. Szoktál vízzel játszani? Nyáron, meleg napokon nincs is élvezetesebb annál, mint egy strandon vagy akár egy kis medencében a vízben elidőzni. A víz igen érdekes anyag. Ismerkedjünk meg vele alaposabban!
A víznek három halmazállapota van. Átalakulását könnyen megfigyelheted. Hogy könnyebben megértsd, hogyan keletkeznek a felhők, javaslom, végezd el ezt az egyszerű kísérletet!
- Tegyél néhány jégkockát egy kis edénybe. A JÉG a víz SZILÁRD halmazállapota.
- Tedd ki az edényt a tűző napra! (Ha már iskolás vagy, felnőtt segítségével a tűzhelyen melegítsd fel a jeget!) A jégdarabok egy idő múlva elolvadnak, vízzé válnak, így FOLYÉKONY állapotban láthatod a VIZet .
- Hagyd kint az edényt a napon, vagy melegítsd tovább a vizet! A meleg hatására „eltűnik” az edényből. Ha tűzön melegíted a vizet, akkor megtapasztalhatod a víz párolgását. A PÁRA a víz LÉGNEMŰ állapota.
A Földön található víz állandó körforgásban van. Azt tudod, hogy a tavak, a folyók, a tengerek vizet tartalmaznak. Tudod, hol található még víz? A föld felszíne alatt is. A talajba ásva kutat fúrhatunk.
A talajból és a hegyekről a víz patakokba csordogál, majd a patak tavakba vagy folyókba szállítja, míg végül elérkezik a tengerbe vagy óceánba. A Nap közben melegíti a víz felszínét. Emlékszel, mi történt a vízzel melegítés közben? Elpárolgott, az edény fölötti levegőbe került. Ugyanez történik a természetben is.
Az összegyűlt párát a szél egyre magasabbra viszi, amíg felhő keletkezik belőle, és eső, hó vagy esetleg jég formájában visszahull a Földre. Ez a folyamat, amíg bolygónk létezik, állandó körforgásban van.
Olvassátok el K. László Szilvia meséjét a víz körforgásáról! K. László Szilvia: Csilicsepp.
A felhők képződése
A Föld felszíni vizeit a Nap felmelegíti, majd a víz pára formájában elkezd felemelkedni. A magasság növekedésével egyre hidegebb a levegő. Amikor a pára elér egy bizonyos magasságot, ahol a levegő elég hideg, kicsapódik (kondenzálódik). Ez azt jelenti, hogy a víz parányi részecskéi hozzátapadnak a levegőben található apró porszemekhez, és vízcseppekké vagy jégkristályokká válnak. Ezek a vízcseppek gyorsan szaporodnak, és elkezdenek felhőket alkotni.
Egy idő múlva a vízcseppek száma olyan hatalmas lesz, hogy a felhő túl sűrűvé válik. Ekkor már nem képes a vizet magában tartani, és valamilyen (csapadék-) formában a nedvesség elkezd a Föld felé esni.
Onnan lehet tudni, hogy a felhő nagyon tömörré vált, hogy a színe egyre szürkébb lesz — a napsugarak nem tudnak áthatolni az egymáshoz egyre közelebb kerülő vízcseppek között.
Csináljatok felhőt! (Felnőtt részvétele szükséges.)
- Egy üres literes műanyag flakon aljára öntsetek kb. egy pohárnyi meleg vizet!
- Felnőtt segítőd gyújtson meg egy szál gyufát, majd néhány másodperc múlva fújja el, és gyorsan dobja be a flakonba!
- Te csavard rá a flakonra a kupakját!
- Ha elég erős vagy, akkor egyedül, egyébként a felnőttel közösen kezdjétek el a flakon oldalát hirtelen mozdu-latokkal nyomogatni! Először hatszor-hétszer szorítsátok össze, aztán pár másodperces pihenés után még egyszer nyomjátok össze néhány pillanatra, majd engedjétek el! Mi történt?
Megfigyelés: A flakonban egy kis felhőt látsz. (Ha nem sikerül elsőre a kisérlet, próbáld ki újra!)
Magyarázat: A beöntött meleg víz azonnal párologni kezdett, bár a párát nem láttuk. A flakonban lévő levegőt a sorozatos összenyomással lehűtöttük (mert a levegő részecskéket — atomokat — összenyomtuk). A füstben található, szabadszemmel nem látható részecskékhez tapadva a pára kicsapódott, és a sok aprócska esőcsepp összeállt egy kis felhővé.