Az idő mérése emberi találmány. Az embereknek szükségük volt valami rendszerre, ami alapján az idő múlását szavakba is önthették. A történelem folyamán a világ különböző részein más és más rendszereket kezdtek használni, illetve azok változtak is az idővel és a tudomány fejlődésével. Mivel Magyarországon és az USA-ban is ugyanazt (illetve rendkívül hasonló) rendszert használunk, így én csak erről szeretnék most beszélni.
Azt az időt, ami alatt a Földünk a Nap körül teljesen körbejár és visszakerül eredeti helyzetébe, egy évnek nevezzük. Ez a legtöbb évben 365 nap alatt történik meg, de minden negyedik évben egy nappal tovább tart – ezeket az éveket szökőéveknek nevezzük, és azt az extra napot (február 24) pedig szökőnapnak. A kerek százas évek közül csak azok szökőévek, amelyek évszáma négyszázzal is osztható: 1600, 2000, 2400 stb., de 1700 vagy 2100 nem szökőévek.
Az évet is lehet tovább bontani rövidebb időszakokra, évszakokra. A Föld bizonyos részein csak két évszak váltja egymást (nedves és száraz), de Magyarországon és az USA legnagyobb részén négy évszakot köszönthetünk: tavaszt, nyárt, őszt és télt. A tél után ismét tavasz jön, majd nyár, és ez a körforgás soha nem szakad meg.
Fésűs Éva: Az évszakok
Gyorsan jött és ment a nyár;
virágpapucsban szaladt,
telerakta gazdagon
a gyümölcsöskosarat.
Szélcipőben jött az ősz,
fázós fák alatt osont,
míg a gazda szüretelt,
lepergett a sárga lomb.
Hócsizmában jött a tél,
nagy pehelybatyut cipelt;
megcsúszott a tó jegén,
fehér lett a rét, a kert.
Mezítláb jött a tavasz,
s akkora csodát csinált,
hogy kinyílt a gólyahír,
s kikeltek a kislibák!
Feladatok:
1. Olvasd el mégegyszer a kiemelt szavakat, a négy évszak nevét.
2. Melyik évszakban fagy be a tavak vize?
3. Melyik évszakban hullanak le a levelek a fákról és bokrokról?
4. Melyik évszakban születik sok állat?
5. Melyik évszakban szedhetünk sok virágot és gyümölcsöt?
6. Te melyik évszakot szereted? Miért?
Válaszok:
1. nyár, ősz, tél, tavasz
2. télen
3. ősszel
4. tavasszal
5. nyáron
Irodalmi művek a négy évszakról:
Minden évszak 3 hónapig tart – tehát egy évet 12 hónapra bontunk fel. A hónapok neve a következő: január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november és december.
Hónapmondóka (népköltés)
Január elöl jár,
a nyomán február.
Március szántó-vető.
Április nevettető.
Május szépen zöldellő.
Június nevelő.
Július érlelő.
Augusztus csépelő.
Szeptember gyümölcshozó.
Október borozó.
November télelő.
December pihenő.
Minden embernek van egy különleges hónapja – az, amelyikben született. Te tudod melyik hónapban születtél? Ha még nem, tanuld meg!
A hónapokat napokra osztjuk fel; a napok száma hónaponként változik:
január: 31,
február: 28 (szökőévekben 29),
március: 31,
április: 30,
május: 31,
június: 30,
július: 31,
augusztus: 31,
szeptember: 30,
október: 31,
november: 30,
Bizonyos napok ünnepnapok és minden évben ugyanarra a napra esnek: pl. Újév január 1 és karácsony napja december 25 (és 26 Magyarországon). Vannak olyan ünnepek is, amelyek nem egy dátumhoz kapcsolódnak, de mégis minden évben megünnepeljük őket: pl. húsvét.
A hónapok hetekre vannak bontva; mivel minden hónap különböző számú napot tartalmaz, ezért inkább azt szoktuk mondani, hogy egy év 52 hétből áll. Egy-egy hónapra 4-5 hét jut. Minden hétben 7 nap van, ahogy azt a magyar neve is sugallja: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap. (Az USA-ban a hét vasárnappal kezdődik.)
Olvasd el Zelk Zoltán meséjét a hét napjairól!
Mondókák a hét napjairól |
Versek a hét napjairól |
|
| Hétfő, kedd, szerda csütörtök, péntek, szombat, vasárnap. Jó dolgunk van, mint erdőn a madárnak. Hétfőn kezdem e hetet, Hétfő hetibe, Hétfő heves, Hétfő – zöldül már az mező, Hétfőn heverünk, Hétfőn hentereg |
Ténagy Sándor: Bolondos mondóka
Hétfőn egy szem makkot leltem, Balla Zsófia: A hét törpe Első köztük a Hétfő, A második Kedd. Szerda ott ül éppen – Ti csak zúztok-törtök? – A hatodik Szombat, Hatjukat vásárba, Gazdag Erzsi: Vendégvárás Jöjj el hozzám hétfőn, Jöjj el hozzám szerdán, Pénteken a kedvem, Vasárnap, vasárnap László Gyula: Csodahét Hétfőn hajnalban Kedden kedvemben Szerdán szekéren Csütörtökön csak Pénteken pajtásom Szombaton szuszogva Vasárnapi viharban |
Mentovics Éva: Kiszámoló
Hétfő: macska ül a lépcsőn, Bartos Erika: Bodobács Egy bodobácsot látok hétfőn, Két bodobácsot látok kedden, Hány bodobácsot látok szerdán? Négy bodobácsot látok másnap, Öt bodobács jön péntek reggel, Hat bodobácsról szól a szombat, Hét bodobács már alszik mélyen, Páskándi Géza: Hét vers Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap |
A napot is tovább lehet bontani, mégpedig 24 órára. Egy órában 60 perc van, és egy percben 60 másodperc. A másodpercet is tovább lehet bontani, de a mindennapi életben nem szoktuk.