Fut egy fiafelhő,
        fut, fut fent az égen.
Dühös szél kergeti,
        hajszolja már régen.
Megharagszik, de meg ám
         a kis suttyó felhő.
Gondol egyet, s hirtelen
        óriásra megnő.
A nagy égi zuhanyon
        csavar egyet bátran,
s üldözője prüszköl már
        lent a pocsolyában.