Zelk Zoltán: Varjúnóta

Elmúlt a nyár,

kár érte, kár.

Sárgul a táj,

kár érte, kár.

 

Röpülni kél

nagyszárnyú szél,

messzire száll

e csúf madár.

 

A hegy mögül

felhő röpül –

meg-megered,

már csepereg.

 

Őszi eső,

fát verdeső –

fázik a táj,
kár érte, kár.