Tavasszal született
Bendegúz, a medve.
Lassan itt van a tél,
s enni semmi kedve.
 
Olyan sovány szegény,
a szél majd elfújja,  
medverokonsága  
egész nap szapulja.
 
– Aludnod kell télen,
enned kell eleget,
a barlang mélyében
éhhalál fenyeget! –

Visznek a mackónak
málnát, körtét, mézet,
megszólal Bendegúz,
– Hiszen ez mind édes! –
 
Visszajön étvágya
Bendegúznak végre,
szép, meleg bundával
vár a hideg télre.