„Két kis karod ölel engem,
kis csókodtól mily nagy lettem.
Lehet konok, rossz a világ,
én vagyok az édesanyád!”

„Megnövesztett szereteted,
karod vigyáz, szíved szeret.
Meleg szemed rajtam tartod,
milyen jó, hogy veled vagyok!”

„Két kis karod féltve óvom,
ne érjen baj, hányszor mondom!
Dorgál a szó, félt a szívem,
te vagy kincsem és mindenem.”

„Meleg fészkem, édesanyám,
a jó Isten vigyázzon rád!
Óvjon, féltsen erős keze,
hogy foghasd az enyémet te!”