Versek állatokról
Elfolyt a méz a köpűből,
A köpű is romba:
Beléesett egy vén medve
Világfájdalomba;
Dirmeg idébb, dörmög odább,
Hangja szép goromba:
Hej! nem így volt, más világ volt
Fiatal koromba!
Nem őrizte akkor a méh
Szuronnyal a mézet,
A szamóca és a málna
Bővebben tenyészett;
Nem volt ilyen hosszu a tél -
Alighogy a talpam
Fölfelé is, lefelé is
Egyszer végignyaltam.
Csöve nem volt a vadásznak,
Az oláhnak botja -
Sem pedig így megviselve
Bundám állapotja.
Zöld erdőben, zöld mezőben
Barangolva bátran,
Kiskirályi méltósággal
Tetszésemre jártam.
Akkor minden tüskebokron
Nem volt ennyi fészek:
Mély odúból huhogtak az
Udvari zenészek;
Tele szájjal énekeltek;
Szélesen és hosszant;
Ez az apró sok csicsergés
Engemet csak bosszant.
No de 'iszen, bár nehezen,
Tűröm, amig tűröm,
Bölcseségem a világnak
Fogaim közt szűröm;
S ha nem akarja bevenni
A jó tanulságot:
Felfalom egy ásítással
Az egész világot.
Erdőszélen, erdőszéli
tölgy tövében volt egy ház.
Abban lakott hét süntestvér:
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Sün Demeter,
Sün Tihamér
s a legkisebb:
Sün Balázs.
Hogyha jól bevacsoráztak
szűk lett nékik az a ház,
s előfordult ilyenkor,
hogy kívül rekedt Sün Balázs.
Furakodott, nyomakodott,
morgott, perelt dühöngve.
Semmit se ért, mit tehetett,
lefeküdt a küszöbre.
Telt az idő, múlt az idő,
éjre éj és napra nap.
Egyre többször fordult elő,
hogy a házból a legkisebb kimaradt.
Don-diri-dongó
Zongó-bongó
Gyűjtik a zamatos,
Friss mézet.
Éhes mackó széjjelnéz:
Brummogi mackót
Irgum-burgum
Csalja a zime-zum
Lépesméz.
Zengő méhek, nézzétek!
Brummogi mackó
Torkos mackó
nyalja a zamatos,
Friss mézet.
Loncsos mackó, megjárod!
Zümmögi méhek
Nem sajnálják
Tőled a zime-zum
Fullánkot.
Odvas fában vadméhek
Brummogi mackót
Százan szúrják,
Vége van a falánk
Kedvének.
minden tolla fekete.
Vígan látja: sajtot rejt a
nadragulya levele.
Mint a villám, lecsap rája,
csőre csípi ügyesen.
A sün mindig kesztyűs kézzel
Bánik tüskés kedvesével.
No nem azért, mert jópofa,
Megvan rá a jó oka...
Asszonykája hátsó fele
Szúrósabb, mint természete!
Örvend a kis szurikáta,
Mert mégsem kap szurikát ma.
Napok óta gyengélkedik,
Teát iszik, alig eszik.
Szegénynek még tegnap este
Oly lázas volt pici teste.
Vacogott a paplan alatt,
Úgy sírt, könnye alig maradt.
Aggódott is mamája,
Nincs gyógyír a bajára.
Egész éjjel őrködött,
S hajnalban felöltözött.
Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét.
Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába.
Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg néne.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába.
Pocok kocog a piacra,
vele tart az ürge,
találkoznak a hörcsöggel,
az egérrel meg a borzzal,
együtt megy a csürhe.
Ámuldoznak a kofák:
Hát ezek meg kicsodák?
Kicsodák, micsodák?
Korgó gyomrú,
szőrös, borzas figurák!
| Tehén Az alomra heveredett fáradtan a tehénke, álmában a gazda helyett ő ült föl a szekérre. Kiscsikó Jó leszek, ha ló leszek, szénát, zabot jól eszek, és ha végül jóllakok, így köszönök: Lónapot! Szamárság A szamarat kiskorába beíratták iskolába, tudós nem lett ugyebár, csak kicsiből nagy szamár. Kiskecske Körömcipőben sétál a kiskecske, szép a frufruja, tán be is van festve. Kismalac Uí, uí, kismalac, a vályúhoz mért szaladsz? Korai az most még, nincsen benne moslék. Kakas Kukuríkúúúúúúú! igen fontos a közlendő: összekoccant két tojás, jöjjön azonnal a mentő! Tyúkanyó Ludak |
Kutyusom „Vaú, vaú!” – kiskutyusom, Bodri ugat, szeretné nyakon csípni a hangomat. Cicamosdás Cica mosakszik a talpát nyalva, mint pici szappan habzik a nyelve. Egérke Kisegér, te kisegérke, mit ennél meg ma ebédre? Ha nem kap el a cica, hát befalom én a cicát! Birka-firka Ezt a firkát birka írta, írta míg a cerka bírta, amíg csak az irka bírta íródott a birka-firka, így lett hát tele az irka. Ballada a százlábúról Cipőboltba ment a százlábú, Hogy új cipőt vegyen, De a boltban nem volt annyi cipő, Hogy mindegyik lábára legyen. Cipő nélkül pedig Nagyon fázott a lába, Így hát nem is ment Többé iskolába. PiCinke vers Deres ágra cinke száll, hideg holdfényt vacsorál. Se sapkája, se cipője, a lélek kifagy belőle. Feledékeny hörcsög Szerda van ma, vagy csütörtök, Ezen tűnődik a hörcsög. Se nem szerda, se csütörtök, Régen elvitte az ördög. Orángután Orángután, orángután, mért bámulsz rám olyan bután, elfogyott a propán-bután, netán fesze ütött kupán? Orángután, orángután, nézd csak mennyi banán a fán! Megtömném a bendőm, az ám, lennék én is orángután! Szúnyogirtó Csicsereg a fecske: van szúnyog, van legyecske. nem menekül egy se, megy a fecske-begybe. |
Szállj le, lepke, magot adok!
Ha megeszed, többet adok.
Mint a szirom, szép a szárnyad,
ékessége vagy a nyárnak.
