Szép nyári estén a tücsök,
hegedűjét félretette,
táncolni ment egy lagziba,
zenélni épp nem volt kedve.

Fura lagzi volt, az biztos:
a vendégek ugrándoztak,
szöcskepárok, sáskapárok,
zene nélkül botladoztak.

Beállt közéjük a tücsök,
próbált belépni a táncba –
egyet jobbra, egyet balra…
zene nélkül mindhiába.

Megsajnálta a násznépet,
hangszeréért küldött gyorsan,
rákezdett egy víg zenére,
majd újakat játszott, sorban.

Reggelig nyúlt a dáridó,
ropta száz bogár a réten,
örömét lelte mindenki
a vidám tücsökzenében.