Ha apuval megszökünk, délig haza sem jövünk. A kezünket zsebre vágva Kisétálunk a világba. Még hogy ő nagy, én kicsi, talán ez is valami? Lábunk előtt fut a labda, Hol én rúgom, hol meg apja. Ha kifullad a szuflája, kerekül a tonzúrája, mintha pingponglabda táncol, úgy villog ki hajából. Azután meg leülünk, izzadt ingben lehülünk,… Mezei András: Apja és fia olvasásának folytatása