A panelban évek óta egyforma volt a karácsony. A sematikus forgatókönyv szerint, elővették az ágyneműtartóból az összehajtogatott, ezüstszínű műfenyőt, ráaggatták a színes üveggömböket, az aranyszínű masnikat, az évről-évre megtartott, kőkemény szaloncukrot – mondván, amit evésre szánnak, azt úgyis frissen veszik, és napok alatt elfogy -, befejezésképpen a villanyégőket csíptették fel az ál-karácsonyfára. A karácsonyi vacsora… Mester Györgyi: A csúcsdísz olvasásának folytatása