Télen által addig nyalta, elvásott a medve talpa. Így most aztán pipiskedve illeg-billegél a medve. Elbilleg egy vén nyírfához, és nem sokat hímez-hámoz: lerántja róla az irhát, meghántja a korhadt nyírfát. Hajtogatja, gyűri-tűri, de nem akar sikerülni. Odaszökken a kis mókus: nem úgy kell azt, hókusz-pókusz! Erre egy lyuk, kettő arra, venyigével… Kányádi Sándor: Nyírbocskor olvasásának folytatása