Rókabál, rókabál! Róka Robi ropja már. Tüzes csárdás, méla tangó, száll a dal, a szívbe hangzó. – Róka Rozi, gyere karba! Húzd! – kiált a zenekarra. És amíg járják a séket, súg fülébe szép meséket sok kalandról, régi lesről, rókaházi tyúklevesről, majd keringő közben másról, nagy tál csirkepaprikásról. Twist alatt rikkantja: – Híj, te, az… Udud István: Rókabál olvasásának folytatása