Édesanyám, harmat voltam:selyem rétre le is hulltam.Virágokat nevelgettem,hogy ezután néked szedjem.Harmat cseppje, eső szála,könnyű fényt vont a szirmára. Bokrétámat megkötöttem:hímes csokor nőtt kezemben.Virágos most a mi házunk,anyák napján meg kell állnunk!Meg kell állnunk, megpihennünk,édesanyánk ünnepelnünk!