Néked álmodom, anyu a napnak sugarát, lágy tavaszi szélben az aranyszínű ruhát. Neked álmodom az égbolt gyöngyeit, mint fürge tündérek aprócska könnyeit. Elhozom néked, anyu, a hulló csillagot, zsendülő mezőkről az édes illatot. Elhozok én onnan méhecskét, virágot, s megálmodom néked az egész világot.