Ezerszínű, kedves nyár:
elszállt tarka lepke –
Csitri-csivi fecskék
sem ülnek az ereszre…

Hosszú, nagyvakáció:
már csak emlék, álom –
Szép volt, jó volt, s hogy eltelt,
kicsit még sajnálom.

De szólít az iskola,
s padok, térkép, tábla
ha tehetnék, futnának
elénk az utcára.

Mint egy nyüzsgő hangyaboly,
olyan lett az osztály,
s csupa kérdésekből állunk:
„… hát te hol nyaraltál?

…tenger? …tábor? …fenyvesek?…”
Emlékek cikáznak:
egy-egy fényes darabja
az elsuhant nyárnak.

Nézzük egymást kacagva:
„ – Pityu, hogy megnőttél!…
– Kati, Palkó, te talán
kávéban fürödtél?!…”

Szép volt a vakáció,
mint egy színes álom,
de hogy eltelt, oly nagyon
most már nem is bánom.