Tarka lombú fák között
táncot jár a szellő.
Ficánkol a lombok közt,
mint vízben a sellő.
 
Amíg röptét testvére:
szél úrfi vigyázza,
a sok csörgő levelet
gyengéden lerázza.
 
Meglátogat réteket,
ágas-bogas bokrot,
megfésül és szertefúj
minden száraz lombot.
 
Huncut, pajkos kacajjal
felkapja a légbe,
s leteríti szőnyegként
lábaid elébe.