Hókirálynő tükre előtt
szépítkezik éppen,
dús haját a sok szolgalány
megfésüli szépen.

S a hópelyhek kavarogva
hullanak a mélybe,
belepik a falut, várost,
hó borul a rétre.

Arcára púdert tesz,
s abból lesz lenn a dér,
Így minden gyerek tudja már,
itt a hideg tél.

Két fülében jégcsap függő,
gyöngy díszíti nyakát,
téli álomba szenderült
tavaszig a világ.