Balázs gyakran játszadozott a padláson. Olyankor régi kacatok, elfeledett játékok, ócska biciklik és még számtalan kincs került elő. Ahányszor átforgatta a régi dobozokat, kofferokat, mindig talált valami érdekeset. Így aztán sok, számára kedves játékra tett szert, de leginkább ahhoz a bicskához ragaszkodott, amit a rengeteg kacat alatt, egy régi lisztesláda mélyén talált. Domború, fa nyeléből könnyen ki lehetett hajtani a széles pengét. A hegyes acélnak éle talán sosem volt, de Balázs mindig magával vitte, amikor a mezőre vagy az erdőbe indult portyázni.