Melegen süt a nap,
fülledt a levegő
nincs felettünk, csupán
egy-két kósza felhő.
De amott, a távolban
az ég alja fekete,
Zivatar apónak
sötétlik serege.
A kis élőlények
érzik már a jöttét,
földön, levegőben
izzik a feszültség.
Hirtelen szél támad,
száll a homok, a por,
táncba kezd valahány
virág, fa és bokor.
Felharsan a kürtszó:
Csatára, csatára!
s válaszként, hirtelen
csend borul a tájra.