Az erdőket, mezőket hó borította, de a hó alatt a kis fűszálak ébredezni kezdtek már mély álmukból. – Alszol még? – suttogta szomszédjának az egyik fűszál. Bizony, aludt az még, de a suttogásra fölébredt: azt hitte, a szellő szólt hozzá, ezért még boldogan mosolygott is, mert éppen azt álmodta, hogy harmatcseppben fürdik, és napsugárban… A hóvirág (Zelk Zoltán meséje nyomán) olvasásának folytatása