Konyhajelmezt öltöttkislányom, Kati,sütő tudományátúgy próbálja ki. Húsz kis pogácsábólcsak egy sikerült,az is furcsán festett,mikor kikerült. Botrányos alakja,rossz fogása volt,kemény kopogása,de – pogácsa volt. Nekem szánta ő ezt,hozta boldogan,hát ahogy harapnám,nem fogja fogam. Igen ám, de lesneklelkes nagy szemek:„Milyen a pogácsa?” –„Tyű – mondom – remek!” Kati csakúgy hízott,kiszaladt: „Nahát,ízlik a pogácsám!” –hallom a szavát. Magunkra… Nadányi Zoltán: Az első pogácsa olvasásának folytatása