Eltűnt a tél, épp ideje.Rázendít a kék cinege,ágak hegyén tündér lépked,körbetáncol erdőt, rétet, s lépte nyomán – mily varázslat! –kinyíltak a szilvaágak,csipkeinget öltött mindenerdőn, réten, hegygerincen. Mandulaág, barackvirág…Rózsaszínbe bújt a világ,meg sárgába, halványkékbe,s illatfelhőt hint az égbe. Nézd a tavaszt, oly csodás!Kék ibolyás, orgonás,madárfüttyös, szellőjárta…Virágfátylat sző a fákra.