Napsugárral kacérkodikmár a barka, föld illata száll,hazatérő madarakrakertek mélyén tavaszidő vár. Harmaton kelti a reggelt,delelőben forrón tűz a Nap,virág kelyhéből a méhek,nyár idusán friss nektárt isznak. Rozsdabarna levelek köztfütyörészve diót ver az ősz,hordóban a szőlő leve,domboldalon nem kell már a csősz! Tépett ágak gubbasztanak,a mezőre némán hull a dér,tiprott földnek mély sebeitbetakarni havat szór a… M. Simon Katalin: Évszakok olvasásának folytatása