I. Olvadás Óriás langyos száj lenyelte a holdat, csobogva cseng a hó, csobogva, csengve olvad. Fehér az éjszaka, meleg lehelet járja, fújja egy óriás holddal derengő szája. Alszik dunnák megett, fújja a kását, fújja, csobogva cseng a hó, csengve csobog, míg megunja. II. Olvad? Reggel? Piliu, piliu, piliuliú! kiált egy víg rigófiú: szívünk körül a… Hajnal Anna: Március olvasásának folytatása