Szegény ember volt az Év. Volt tizenkét gyereke: kilenc fia, három lánya. S szűken volt a kenyere. Elunták a koplalást. Így szólt egy nap Január: – Legidősebb fia vagyok, rám férne a munka már! Könnye hullt az Esztendőnek. (Mit tehetett egyebet?) A maradék rozslángjából sütött egy kis kenyeret. Hóból subát szabatott. Bocskort jégből varrt neki.… Gazdag Erzsi: Szűk esztendő, bő esztendő olvasásának folytatása