Zúzmarából szőtt a tél csipkekendőt éjjel, hű segédje volt szél, ő hintette széjjel, ő vágtatott, reppent, szökkent árkon át és bokron át, ő terített fűre-fára csipkefátylat, rokolyát. Nézd, a pöttöm, reszkető cinegemadár széllelbélelt gúnyájában ágról-ágra száll. Boróka, meg bodza, csipke nyújtja felé ágkarját: – Szállj csak, szállj csak, apró cinke, bogyóink már várnak rád! (2010.… Mentovics Éva: Zúzmarás ágakon olvasásának folytatása