December 13. Szent Luca ókeresztény vértanú ünnepe és a Gergely-féle naptárreform előtt a téli napforduló első napja volt – tehát ezen a napon kezdődött a tél.
     A néphit úgy tartotta, hogy ez a nap a boszorkányok napja, ezért a nők számára tiltott volt bizonyos munkák végzése; nem lehetett fonni és varrni, mosni, de még kenyeret sütni sem, mert – azt mondták –  a kenyér kővé vált volna. 

     Luca-napon kezdtek hozzá a három- vagy négylábú Luca széke készítéséhez is, melyet tizenhárom különböző típusú fából karácsonyig kellett összeállítani.  Szöget nem használhattak hozzá.  Karácsonykor, az éjféli misén felálltak rá, mert erről lehetett meglátni a boszorkányokat.  A templomból futva igyekeztek hazaérni az emberek, és közben mákot szórtak maguk mögé a boszorkányok elriasztására.  A széket aztán azonnal el kellett égetni.

 
Mentovics Éva:
Luca széke és a boszorkányok

Decemberben Luca széke
miről híres, ki tudja?
Barkácsolhatsz te is egyet,
s rálelhetsz a titokra!


Tizenhárom fajta fához
végy jó erős szerszámot...
kezdetnek az épp elég lesz,
ha kérgüket lehántod.


Drótot, szeget sose használj,
s tizenhárom darabból,
facsapokkal illeszd össze!
(Úgyis rájössz magadtól!)


Minden este faragj rajta
tizenhárom napon át,
s megláthatod, valót mondok,
nem csak ósdi babonát!


Háromszöget formáljon majd
– s tudja, aki faragja –
jó erősen illeszkedjen
minden egyes darabja!


Elkészült a Luca széke?
Ami most jön, semmiség,
hisz ráállva megláthatod
a boszit a szentmisén.


No, de aztán fürgén vágtass,
hints egy zsáknyi mákszemet,
azzal a sok gonosz banyát
egész biztos, rászeded!


Amíg ők a mákot szedik,
iszkolj el a székeddel,
s ne tétovázz, vesd a tűzre,
azon nyomban égesd el!



Balatonszőlős,
2009. december 9.

 
Tóthárpád Ferenc:
Szórom a mákot

Luca, Luca széke

elkészül-e végre?

Édesapám faragja,

kész már minden darabja.


Össze kéne rakni!

Minek még faragni?

Türelmetlen gyermekek

várják már az ünnepet.


Karácsonykor éjjel

félve nézek széjjel.

Szórom, szórom a mákot,

nagyon-nagyon vigyázok.


Éjfélkor felcsendül,

hálaének zendül.

Minden hívõ énekel,

szentmisével ünnepel.


Felállok a székre,

Luca-, Luca-székre.

Templomajtók, nyíljatok!

Boszorkányok, fussatok!


     Luca-naphoz más népi hagyományok is tartoztak: férj- és házasságjóslás, halál- és betegségjóslás lucapogácsával, termésjóslás lucabúzával és időjárásjóslás hagymakalendáriummal.

Férjjóslás: Luca-nap és karácsony között a leányok az előre megírt férfineveket tartalmazó cédulák közül mindennap egyet a tűzbe vetettek.  Az utolsó cédulán található név utalt arra, hogy mi lesz leendő férjük neve.

Lucabúza: a Luca-napkor csíráztatni kezdett búzaszemek karácsonyi kizöldülése jó termést jósolt a következő évre.

Hagymakalendárium: tizenkét hagymalevélbe egy kis sót tettek, majd megfigyelték, hogy melyekben nedvesedett át a só, és melyekben maradt száraz.  A 12 hagymalevél a következő év 12 hónapjának felelt meg, tehát ha az első-, második- és harmadikban átnedvesedett a só, akkor azt jósolták, hogy január, február és március nedves hónapok lesznek.

Kotyolás: (dunántúli szokás) Luca-nap hajnalán a fiúk útra keltek, kezükben némi szalmával vagy kis fadarabokkal.  Ismerősük házához érve vagy ráültek, vagy rátérdeltek a szalmára, és egy "kotyolós" mondókát adtak elő.  A kotyolásért -  amelynek célja az volt, hogy a tyúkok a következő évben jól tojjanak -, a háziasszonytól egy kis ajándékot kaptak (pl. gyümölcsöt).

Hallgass meg egy kotyolós éneket (ZeneOvi - Jeles napok 1.  Lucázás)! 

     A fenti ének nagyon tetszik nekem dallama és ritmusa miatt, de szerintem az egyik sora nem kicsi gyerekeknek való.  Helyette mutatok két - pálinkamentes :-) - kotyolómondókát:

Luca, Luca, kitty – kotty, kitty – kotty       
Galagonya kettő, három.   
Száraz körtét várom!   
Ha nem adtok hurkát,  
Elviszem a Julcsát!   
Ha nem adtok szalonnát, 
Levágom a gerendát!
Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!
Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,
Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda,
Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzük legyen, mint a pelyva,
Annyi csirkéjük legyen, mint a faszál,
Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!
Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!

 

Lucázás Újkéren.  Forrás: Dömötör Tekla: Magyar népszokások

Lucázás Újkéren.  Forrás: Dömötör Tekla: Magyar népszokások

 

 

Az alábbi pedig Tóthárpád Ferenc kotyoló verse:

Tóthárpád Ferenc:
Kotyoló


"Luca, Luca, kity-koty,
tojjanak a tiktyok!"
A kamrájuk tele legyen,
üres hasa sose legyen
a gazdának itt!

"Luca, Luca, kity-koty!"
Hogy a holnap mit hoz?
Dúskálnak majd a gyermekek.
Szórják csak rá a szemeket
a fejünkre most!

"Luca, Luca, kity-koty,
tojjanak a tiktyok!"
Szalmájukból ugyan loptunk,
az adósuk nem maradtunk…
Isten áldja meg…!

 

     Sok más hagyomány is kapcsolódik a  Luca-naphoz, de én csak egyet szeretnék még kiragadni befejezésül.  A legények sok tréfát is űztek ezen a napon; kapukat cseréltek ki, feltették a tetőre a szekereket, egy az ablakkerethez rögzített madzagot pengettek, ami a házban élőknek úgy hallatszott, mintha valaki kopogtatna az ablakon.  Sőt, a ma Amerikában használt Halloween tökmécseshez hasonló mécsessel is ijesztgették az embereket.

     Zárja a kortárs lucázó költemények sorát Mentovics Éva verse:

Luca, Luca, december,
vessen ráncot a pendely!
Koppanjon a csizmád sarka,
tele legyen majd a kamra!

Eresz alatt költsön fecske,
boldog legyen a menyecske!
Pördüljön a szoknya fodra,
sose legyen pénzre gondja!

Sárguljon a búzatábla,
kalács keljen majd a tálba’!
Szalmát rejtsen majd a pajta,
görbüljön a koca farka!

Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty,
tojást tojjon minden tíkod!
Csorduljon a tőkéd leve,
minden hordód legyen tele!
Jó az Isten, hidd el, jót ád,
keljen sok-sok szárnyas jószág!
Babbal teljen a talicska,
jól tejeljen majd a Riska!

Sparhelteden főjön lencse,
legyen társad a szerencse!
Újuljon a vályogtornác,
rúdon lógjon száz szál kolbász!

Luca, Luca tizenhárom,
kedves gazda, Isten áldjon!
Spájzod legyen mindig tele,
szerencse is férjen bele!


                            Balatonszőlős,
                            2009. december 9.

 

    Sok boldog névnapot kívánok minden kedves Lucának (és Otíliának, Lúciának és Édának is).

~Nyquist Gizella~

 


Szülőkategória: Magyar hagyományok Kategória: Téli ünnepkör

Érdeklik a szép fotók?

Látogassa meg a fényképgalériámat!  Művészi fotók az Óperencia főszerkesztőjétől.

Böngésző

Ajánlott böngészők a honlap használatához: Firefox, Opera, Google Chrome. Nem ajánlott böngésző: Internet Explorer 6.