Sziporkázó csillag gyúl
szent karácsony éjjelén.
Ott tündököl minden szívben
a szeretet, s a remény.

Hintsük szerte, a világba,
mint földműves a magot.
Adjuk tovább valamennyit,
attól leszünk gazdagok.

Szeretetünk csírájából
ágak sora tör elő,
s új rügyeket bontogatva
napról napra egyre nő.

Ha tápláljuk, rügyet fakaszt,
majd szépséges virágot,
boldogabbá varázsolva
a sóvárgó világot.

< Előző		Következő >

Magyar irodalom - Gyermekversek - Ünnepek - Karácsony