Karján seprű, fején kalap -
ki lehet e mókás alak?
Hóból van a keze, lába,
hógolyó a hasikája.
Ott álldogál az udvaron,
a csillogó fehér havon.
Ránk mosolyog, kacsint egyet.
Mintha szólna: gyorsan gyertek!
Felvenni a sapkát, sálat!
A babázás estig várhat.
Szót fogadunk, s már szaladunk.
Könyvet, babát hátrahagyunk.
Alaposan felöltözünk,
hógolyót gyúr fürge kezünk.
Viszünk szánkót, meleg teát,
futunk is az udvaron át.
Dombok, lankák minket várnak,
örülünk a havas tájnak.
Szánkónk siklik, sebesen száll,
fürgébben, mint a kismadár.
Csúszkálunk a domboldalon,
versenyt siklunk a friss havon.
Bálint, Panna, kicsi Kató,
szánkón siklunk, ez csuda jó!
Kulcsszavak
| < Előző | Következő > |
|---|
