Tavaszi versek

Földünk egy nagy pöttyös labda,
száguld, röpül, mi meg rajta
csücsülünk, pörög, forog az ebadta,
csoda, hogy nem szédülünk.

Jobbra dűl, meg balra dűl,
hol melegszik, hol meg hűl.
Folt van rajta ezeregy,
szárazföldek, tengerek.

Zöld foltok a dzsungelek,
óceánok kéklenek,
sárgállnak a sivatagok,
a lábnyomuk egyre nagyobb.

Nyüzsgő pont is rengeteg,
ezek meg mind emberek,
jönnek-mennek, nyüzsögnek,
s nőnek a szeméthegyek.

Vigyázzunk a Földanyára,
e színes, száguldó csodára,
nem kell hozzá menetjegy,
de nincs belőle több, csak egy!

 

 

Szülőkategória: Magyar irodalom - Gyermekversek
Kategória: Tavaszi versek
Gyermekversek ** Tavaszi versek ** Orgoványi Anikó: Föld Napjára

Támogatók, segítők

Bartos Erika
Bódai-Soós Judit

Devecsery László
Duga Boglárka
Fecske Csaba

Galambos Bernadett
Garay Zsuzsanna
Hekli Éva
Kányádi Sándor
Kaprinay Éva

K. László Szilvia
Mentovics Éva
Mester Györgyi
Mészely József
Nagy Bandó András
Orgoványi Anikó
Pataki Edit
Péter Erika

Tóth Anna
Tóthárpád Ferenc

Érdeklik a szép fotók?

Látogassa meg a fényképgalériámat!  Művészi fotók az Óperencia főszerkesztőjétől.

Böngésző

Ajánlott böngészők a honlap használatához: Firefox, Opera, Google Chrome. Nem ajánlott böngésző: Internet Explorer 6.