MARCIPÁN APÓ
Híres cukrász
Marcipán,
nem jár soha
paripán!
Miért ülne
paripára?
Házában a
cukrászdája.
MARCIPÁN APÓ NYARAL
Itt a tavasz,
jön a nyár:
apó is csak
erre vár.
Nyaralni megy
anyóval,
s arra gondol:
hajóval.
Miből legyen
a hajó?
Egy cukrászhoz
mi való?
Ácsolhatna
deszkából,
mindenféle
jó fából.
Ügyeskedne
vasból, fémből,
talán éppen
sárgarézből.
Nem jó egyik,
rossz a másik,
bár hajóra
szíve vágyik!
Nem tudja, hogy
mit csináljon,
a hajóhoz
miként álljon.
Hogyan készül
fából, fémből,
az említett
sárgarézből?
Nem ért hozzá!
Honnan tudná?
A cukrász nem
hajóács,
s a hajóács,
nem cukrász.
Cukrászok közt
legjobb apó!
Marcipánból
lesz a hajó.
Addig formált,
ügyeskedett,
remek hajó
kerekedett
keze alatt.
Feltették az
autóra,
így mentek a
nyaralóba.
Odaértek,
megpihentek,
azután a
vízhez mentek.
Szépen úszott
a hajó,
benn utazni
nagyon jó.
Szállt a vízen,
úgy repült,
örült, aki
benne ült.
Ám egyszer csak
hattyúk jöttek,
hajó köré
települtek.
Csípegették
a hajót,
bosszantották
az apót.
-Hess, te! Hess, te!
Menjetek,
inkább máshol
egyetek!
Múlt egy veszély,
jött a másik:
a sirályhad
nem cicázik!
Marcipánból
csemege!
Oda apó
remeke!
A hajó meg
hasadt, szakadt,
mutatóba
alig maradt.
Mire apó
észbe kapott,
sirályokhoz
odacsapott:
vízben állt már
sokáig,
fel egészen
nyakáig.
Kievickélt
apó, anyó,
odalett
a csoda-hajó.
Mit csinálnak
egész héten?
Egy kölcsönző
van e részen!
Bérelnek egy
csónakot,
így hajóznak
jó nagyot!
| < Előző | Következő > |
|---|
