Üdvözöllek Óperenciában

Ősz apóka előveszi
festővásznát, ecsetét,
színesíti a lombokat,
ebben leli a kedvét.

Minden zöld volt még a nyáron,
most tobzódik ezer szín,
sárga, narancs, barna, bordó,
bíborvörös, élénk pír.

Arany a dió levele,
halványsárga a kőris,
izzik már a galagonya,
lángol a vadszőlő is.

Ősz apóka elégedett,
elkészült a színes kép,
így pompázik, míg szél úrfi,
mindent szépen le nem tép.

2014. október 15.

Ha őszi erdőn útra kél,
aranylevéllel fut a szél
dombon, völgyön, rét ölén...
és, ha érik a kökény,

csipkebogyó, boróka,
vigyáz a kis lakókra.
Hírét viszi messzire,
ne éhezzen senki se!

Rászáll fákra, bokrokra,
önfeledten, dúdolja
erők mélyén, part alatt:
- Szálljatok csak, madarak!

Apró cinke, kis rigó,
van itt bogyó millió!
Tűzvörösek, sötétkékek...
jól tartják a sok vendéget.

(2014. október 7.)

orgovanyiretieletIzeg-mozog a fűcsomó
vajon mi mozgatja?
Hétpettyes katicabogár
araszolgat rajta.

Forgatja fejét a pitypang
megérett a cseppje,
jöhetne már begyűjteni
egy szorgos méhecske.

Csiga Zsiga araszol egy
ingatag levélen,
egyre magasabbra vágyik
repülne a szélben.

Szitakötő Sára nevet
a világra, röppen
ide, röppen oda, neki
mindenki barátja.

Béka Réka dudolászik,
remek most a kedve,
álmában erre zúgott egy
túlsúlyos legyecske.

Szöcske Tóni nagyot ugrik,
hintázik az ágon,
még egy ugrás, és landol egy
illatos virágon.

Hangya koma morzsát talált
s most cipeli haza,
bezzeg a csigának mindig
kéznél van a háza.

Izeg-mozog a fűcsomó,
zajlik itt az élet,
ismerjétek meg ti is e
szorgos réti népet.

 

Colorado FallHalk motozása hallik a Nyárnak,
sóhaja csendes, lépte már fárad.
Megsimít néhol bokrokat, erdőt,
lankadó vándort, kócos tekergőt.

Emlékek ezrét szívébe rejtve
búcsúzik vígan, s indul nevetve.
Így szól az Őszhöz: - Jöjj csak, már várnak!
Légy gondos gazda, őrizd a tájat!

Hű barátságban felhőkkel, Nappal,
égi szelekkel, áramlatokkal.
Érjen a szilva, az alma, a körte,
gazda a hordóit mind tele töltse!

Bújjon ki földből zeller, a répa,
krumplival, babbal teljen a véka!
Nap-ragyogásban, rőt avaringben
járja a táncát mostantól minden!

Altatót dúdolj mindnek, mi fáradt,
dús avardunnán vess nekik ágyat!
Ám, ha a környék dermedten ébred,
sétabotod majd add át a Télnek!

2014. október 02.

 

(Október 4. az Állatok Világnapja)

Hej, de nagy a sürgés-forgás,
zsong a tisztás széle,
ünnepnapra készülődik
erdő-mező népe.

Batyus bálba hívogatják
ma a vadvilágot,
összehordják egykettőre
a sok finomságot.

Száraz rőzsét gyűjt a szarvas,
gombát szed a medve,
kerek üstben rotyog már az
ízletes csiperke.

Hangyák morzsákat cipelnek,
torta lesz belőle,
méhek mézet csurdítanak
majd a tetejére.

Misi mókus diót tördel
ízes tölteléknek,
mogyorót is rakosgat rá,
színes díszítésnek.

Tücsök koma hegedűjén
felcsendül a nóta,
ugrándozik a kisveréb
meg nem áll a lába.

Szöcske szökken, darázs zümmög,
lepke libben szépen,
rózsabogár keringőzik,
pont mint a mesében.

Egész nap tart a vigasság,
aki bírja, ropja,
mert ez a nap, ugye tudod,
az állatok napja.

További cikkeink...

  1. Mentovics Éva: Őszi kincsestár
  2. Orgoványi Anikó: Mihály-napi vásár
  3. Mentovics Éva: Szüreti kalandok
  4. Orgoványi Anikó: Ma jó voltam
  5. Orgoványi Anikó: Szereted-e az állatot?

Támogatók, segítők

Érdeklik a szép fotók?

Látogassa meg a fényképgalériámat!  Művészi fotók az Óperencia főszerkesztőjétől.

Böngésző

Ajánlott böngészők a honlap használatához: Firefox, Opera, Google Chrome. Nem ajánlott böngésző: Internet Explorer 6.