Őszi versek

Magyar irodalom - Gyermekversek - Őszi versek

November vége.
           Katalin nap.
Írj falevélre
           Katalinnak.
Küldd el a széllel,
           s ha megkapja,
hópihe térdel
           az ablakba.
Isten éltesse
           a Katát mind!
Teljen bélesre,
           s nyárra megint.

Magyar irodalom - Gyermekversek - Őszi versek

A délután már éjbe tér.
Csillagtalan az égfedél.
Titkokra zárult ablakok.
Itt-ott tenyérnyi fény ragyog.

Magyar irodalom - Gyermekversek - Őszi versek

Köd szitál,
hull a dér,
lepörög
a falevél:

Magyar irodalom - Gyermekversek - Őszi versek

Szól a rigó: de jó,
érik a dió,
millió,
millió!
Útra kel a fecske,
jajgat a fürjecske:
pitypalatty,
pitypalatty,
nyár, nyár,
itt maradj!

 

Magyar irodalom - Gyermekversek - Őszi versek

Szállj, szállj,
ökörnyál,
jön az ősz,
megy a nyár, -
megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.

 

Magyar irodalom - Gyermekversek - Őszi versek

Köd szitál,
hull a dér,
lepörög a
falevél;
földre szökik, szemétnek,
aki éri, ráléphet, -
sziszegd szél
söpri, hajtja,
hullongó hő
betakarja.

 

Magyar irodalom - Gyermekversek - Őszi versek

a mi Ákosunk két lába
nem lép ám a pocsolyába
iskolás lett mostanába'
siet hát az oskolába

erre vágyott kiskorába'
járni már az iskolába
arra gondolt egyre-másra
hogy szert tegyen a tudásra

Magyar irodalom - Gyermekversek - Őszi versek

elhúznak a fecskék
hűvösek az esték
barnállnak a földek
szekerek zörögnek

féli a világot
öreg varjú károg
buggyan a som vére
hold süt levelére

Magyar irodalom - Gyermekversek - Őszi versek

lóg az eső lába
lóg és indul máris
szomorúan nézem
vele tart a nyár is

a rozsdás lombokon
dühödt szél dörömböl
morzsányi sincs már a
szívben az örömből

Magyar irodalom - Gyermekversek - Őszi versek

Mit siratsz, te kismadár?
Elrepült a drága nyár.
Búzaszem nem terem
köd szitál a földeken.

Tarka lepke merre jársz?
Véget ért a lenge tánc
Itt az ősz, csendes ősz,
lopva lép a fürge őz.