Őszi versek

     Az összes ősszel kapcsolatos vers, mese, ének, játék és kézművesség felsorolásához kattints ide!

     Az Óperencia honlapon található költők és írók listájához kattints ide!

Kellemes böngészést kívánok.



Fall in ColoradoAranyba mártja pemzlijét,
dalolva átoson
a kertek alatt nyújtózó
szelíd akácoson,

befesti mind a fűzeket,
a nyírfák ezreit,
az erdők mentén száll tova,
és itt-ott meglegyint

pár bükköt, majd sok tölgyet is,
hogy pottyanjon a makk…
s lásd, a lombok zizzenve
a földre omlanak.

Majd átlibeg a szél borzolta,
pompás szőnyegen,
varázspalettát ránt elő,
a hegytetőn terem,

Bővebben: Mentovics Éva: Az ajándékosztó ősz

Szülőkategória: Magyar irodalom - Gyermekversek
Kategória: Őszi versek

avar_GNKertek alatt - nézd csak! -
már az ősz botorkál,
meg-megáll egy hársnál,
néhány rőt bokornál,
 
előkap egy pemzlit,
s lám, amott a festék…
bemázolja a kert
álmos, fáradt testét,
 
aranyló pendelyt fest
nyárfákra, meg fűzre,
s engedi a szélnek,
hogy majd messze űzze
 
rozsdálló levelét
bükkfának és tölgynek,
s elterüljön végül
lenn, az avarszőnyeg.
 
(2010. november 20.)

 

Szülőkategória: Magyar irodalom - Gyermekversek
Kategória: Őszi versek

katicabogar_operenciaA Nap fényes aranyfátylát
cakkos felhő takarja,
apró, pettyes katalinka
repül fel, a magasba.
 
- Kérlek, felhő, libbenj arrébb,
ne fedd el a szép Napot!
Hogyha nem süt, úgy reszketek,
hamarosan megfagyok.
 
Ám a felhő kevély, dölyfös,
szíve hideg, mint a jég.
Reszket, sír a kis katica:
- Megdermedek, itt a vég!
 
- Bújj csak ide, kis bogárka,
vastag dunnám eltakar! -
emelte meg levélkéit  
csábítón a rőt avar.
 
Alábújt a kis katica,
elpihent az avarba’.
Ott alussza téli álmát,
majd felébred tavaszra.                       


(2010. június 22.)

 

Szülőkategória: Magyar irodalom - Gyermekversek
Kategória: Őszi versek
Hetvari_Andrea_Pettyes_katicam_web
Szülőkategória: Magyar irodalom - Gyermekversek
Kategória: Őszi versek

Fázik már a Nap,
viceg-vacog a foga,
felhő-paplanát
állig magára húzza.

Szürke most az ég,
mint a szomszéd szamara,
szomorú a rét,
kifakult a szoknyája.

Száraz ág szipog,
elhagyta a levele,
örvend a süni,
ágyát veti meg vele.

Zárja kapuját,                
a csíkos csigacsalád,    
reccsen a dió,
mókus tömi a hasát.

Lassan jár a dér,
megcsipkedi a kökényt,     
szorgos gazdaként
teleszedi kötényét.    
      
Didereg a Hold,
lilásvörös az orra,
megszánja a Nap,
paplanja alá vonja.

 

Szülőkategória: Magyar irodalom - Gyermekversek
Kategória: Őszi versek

1. oldal / 24

Támogatók, segítők

Érdeklik a szép fotók?

Látogassa meg a fényképgalériámat!  Művészi fotók az Óperencia főszerkesztőjétől.

Böngésző

Ajánlott böngészők a honlap használatához: Firefox, Opera, Google Chrome. Nem ajánlott böngésző: Internet Explorer 6.