Mesék, történetek állatokról

Magyar irodalom - Mesék, történetek - Mesék állatokról

     Volt a világon egy kismalac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén.
     Egyszer, amint ebben a kis házban főzögetett magában, odamegy egy nagy ordas farkas, beszól az ajtón:
     – Eressz be, kedves malackám, nagyon hideg van idekint, fázom.
     – Nem eresztelek biz én, mert megeszel.

Magyar irodalom - Mesék, történetek - Mesék állatokról

     Egy napon a méhecske beleesett a patakba és majdnem megfulladt.  A parton ült egy galamb és a segítségére sietett.  Egy falevélből csónakocskát hajtogatott és a méhecskéhez beengedte a vízbe.    
     A méhecske, ha nehezen is, de belemászott a csónakba és kievickélt a partra.  A parton megszárította a szárnyait és elszállt.  A szabadítójáról persze nem feledkezett meg.

Magyar irodalom - Mesék, történetek - Mesék állatokról

     Egyszer a róka séta közben a tópartra ért. A tóban kácsák úszkáltak. Amint meglátta a róka a kácsákat, mindjárt kacsapecsenyére fájt a foga. Gondolkozott, hogy foghatna megcsak egyet is. Tudta, hogy a kácsák nagyon kíváncsiak, bekiáltott nekik:

Magyar irodalom - Mesék, történetek - Mesék állatokról

     Volt egyszer egy róka meg egy farkas. Elmentek aratni. Amint mentek az erdőn keresztül, találtak egy tőkében mézet. A farkas meg akarta enni, de a róka azt mondta:
     – Jó lesz aratás után lakomára!
     A farkas beleegyezett, mentek aratni.

Magyar irodalom - Mesék, történetek - Mesék állatokról

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl volt, volt egy tojás. Ez a tojás megindult világra. Görgött, görgött, egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a ruca:
- Hová mégy, tojás koma?
- Megyek világra.
- Én is megyek, menjünk együtt.

Magyar irodalom - Mesék, történetek - Mesék állatokról

Volt a világon egy kis malac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer, amint ebben a kis házban főzögetett magának, odamegy egy nagy, ordas farkas, beszól az ajtón:
- Eressz be, kedves malackám, nagyon hideg van idekint, fázom.
- Nem eresztelek biz én, mert megeszel.

Magyar irodalom - Mesék, történetek - Mesék állatokról

Volt a világon egy kis tyúk, csak ott kapargált, csak ott kapargált a szeméten. Egyszer a szomszéd fia áthajított egy kis követ, egyenesen a kis tyúk fejére esett. Megijedt a kis tyúk, szaladt, szaladt, mindig ezt kiabálta: "Fussunk, fussunk, égszakadás, földindulás!" Amint szaladt, előtalált egy kis kakast. Azt kérdezi a kis kakas:
- Hová szaladsz, kis tyúk koma?
- Jaj, fussunk, fussunk, égszakadás, földindulás!

Magyar irodalom - Mesék, történetek - Mesék állatokról

     Volt egyszer egy szegény ember, s annak három fia meg egy kecskéje. Azt mondta egyszer a szegény ember a legidősebb fiának:
     – Hajtsd ki, fiam, a kecskét térdig érő fűbe, derékig érő vízbe. Hadd egyék-igyék, amennyi belefér!
     Kihajtja a legény a kecskét térdig érő fűbe, derékig érő vízbe, ehetett, ihatott, amennyi belefért.
     Este, mikor a legény hazahajtotta a kecskét, kérdi a szegény ember:

Magyar irodalom - Mesék, történetek - Mesék állatokról

     Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, túlonnan túl, innenen innen, volt egy
szegény özvegyasszony, s annak tizenkét fia s egy leánykája. Évelődött is szegény feje eleget,
hogy mivel tudja eltartani ezt a tenger sok gyermeket, mert száraz kenyér is mikor volt, s mikor nem az asztalfiában.

Magyar irodalom - Mesék, történetek - Mesék állatokról

Egy szőcsről mondok mesét, aki olyan szegény volt, mint a templom egere. De mégsem! Volt neki egy tűje, egy rossz ollója, egy fogatlan felesége, aztán annyi gyermeke, mint a rosta lika, még eggyel több. Mikor ettek, mikor nem, még puliszka is csak vasárnap telt, akkor is csak nagy ritkán. Egyszer mégis úgy esett, hogy a puliszkából megmaradt egy morzsa az asztalon, s hát annyi légy gyűlt rá, hogy ezek bizony egy egész puliszkát is fölfaltak volna.
Megharagszik a szőcs, hogy még a légy is őt koldusítja, s úgy lecsap a tenyerével, hogy egyszerre húsz légy maradt halva.