Volt a világon egy kismalac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén.
     Egyszer, amint ebben a kis házban főzögetett magában, odamegy egy nagy ordas farkas, beszól az ajtón:
     – Eressz be, kedves malackám, nagyon hideg van idekint, fázom.
     – Nem eresztelek biz én, mert megeszel.

Bővebben: A kismalac és a farkasok (népmese)

Szülőkategória: Magyar irodalom - Mesék, történetek
Kategória: Mesék állatokról

     Egy napon a méhecske beleesett a patakba és majdnem megfulladt.  A parton ült egy galamb és a segítségére sietett.  Egy falevélből csónakocskát hajtogatott és a méhecskéhez beengedte a vízbe.    
     A méhecske, ha nehezen is, de belemászott a csónakba és kievickélt a partra.  A parton megszárította a szárnyait és elszállt.  A szabadítójáról persze nem feledkezett meg.

Bővebben: A méhecske és a galamb (tanító mese)

Szülőkategória: Magyar irodalom - Mesék, történetek
Kategória: Mesék állatokról

     Egyszer a róka séta közben a tópartra ért. A tóban kácsák úszkáltak. Amint meglátta a róka a kácsákat, mindjárt kacsapecsenyére fájt a foga. Gondolkozott, hogy foghatna megcsak egyet is. Tudta, hogy a kácsák nagyon kíváncsiak, bekiáltott nekik:

Bővebben: A róka és a kácsák (Magyar népmese)

Szülőkategória: Magyar irodalom - Mesék, történetek
Kategória: Mesék állatokról
     Volt egyszer egy róka meg egy farkas. Elmentek aratni. Amint mentek az erdőn keresztül, találtak egy tőkében mézet. A farkas meg akarta enni, de a róka azt mondta:
     – Jó lesz aratás után lakomára!
     A farkas beleegyezett, mentek aratni.

Bővebben: A róka meg a farkas aratni megy (népmese)

Szülőkategória: Magyar irodalom - Mesék, történetek
Kategória: Mesék állatokról
     Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, de még az üveghegyeken is túl, ahol a kis kurta farkú malac túr – volt egyszer egy szamár. Ez a szamár elindult, hogy lásson országot-világot. Amint megy, mendegél, találkozik egy oroszlánnal. Megnézi az oroszlán erősen a szamarat, mert még ilyen nagy fülű állatot nem látott világon való életében, s kérdi tőle:
     – Hát te ki vagy s mi vagy, te füles?
     Azt mondja a szamár:
     – Iá! Iá! Én a bárányok királya vagyok.
     – No bizony, ha a bárányok királya vagy, hadd lássuk, melyik erősebb! Itt van egy fa, ni! Húzd le annak a tetejét a földre.

Bővebben: A szamár meg az oroszlán (magyar népmese)

Szülőkategória: Magyar irodalom - Mesék, történetek
Kategória: Mesék állatokról
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl volt, volt egy tojás. Ez a tojás megindult világra. Görgött, görgött, egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a ruca:
- Hová mégy, tojás koma?
- Megyek világra.
- Én is megyek, menjünk együtt.

Bővebben: Arany László: A farkastanya

Szülőkategória: Magyar irodalom - Mesék, történetek
Kategória: Mesék állatokról
Volt a világon egy kis malac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer, amint ebben a kis házban főzögetett magának, odamegy egy nagy, ordas farkas, beszól az ajtón:
- Eressz be, kedves malackám, nagyon hideg van idekint, fázom.
- Nem eresztelek biz én, mert megeszel.

Bővebben: Arany László: A kis malac és a farkasok

Szülőkategória: Magyar irodalom - Mesék, történetek
Kategória: Mesék állatokról
Volt a világon egy kis tyúk, csak ott kapargált, csak ott kapargált a szeméten. Egyszer a szomszéd fia áthajított egy kis követ, egyenesen a kis tyúk fejére esett. Megijedt a kis tyúk, szaladt, szaladt, mindig ezt kiabálta: "Fussunk, fussunk, égszakadás, földindulás!" Amint szaladt, előtalált egy kis kakast. Azt kérdezi a kis kakas:
- Hová szaladsz, kis tyúk koma?
- Jaj, fussunk, fussunk, égszakadás, földindulás!

Bővebben: Arany László: Farkas-barkas

Szülőkategória: Magyar irodalom - Mesék, történetek
Kategória: Mesék állatokról
     Hol volt, hol nem volt, nem tudom, hogy merre volt, de valahol mégis volt, túlonnan túl, hol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy kisfiú. Egyszer, azt sem mondta otthon, hová, merre mén, kiment az erdőbe, ott felmászott egy vackorfára, annak is a tetős tetejébe. Szedegette a vackort, hol a szájába, hol a kebelébe, többet a szájába, mint a kebelébe.
     Amint ottan ennegélne, arra jön egy nagy lompos medve. A hátán volt egy nagy zsák, s mondta a legénykének:
     – Te legényke, adjál nekem abból a jó kásás vackorból, bizony nem bánod meg!
     Lekiáltott a legényke:
     – No bizony, van eszemben. Tudom, hogy nem a vackorra fáj a fogad, hanem énrám.
     De a medve addig beszélt, hogy így s úgy, bizony isten nem bántja, hogy a legényke lejjebb mászott, s adott neki egy vackort.

Bővebben: Benedek Elek: A lompos medve

Szülőkategória: Magyar irodalom - Mesék, történetek
Kategória: Mesék állatokról
     Volt egyszer egy szegény ember, s annak három fia meg egy kecskéje. Azt mondta egyszer a szegény ember a legidősebb fiának:
     – Hajtsd ki, fiam, a kecskét térdig érő fűbe, derékig érő vízbe. Hadd egyék-igyék, amennyi belefér!
     Kihajtja a legény a kecskét térdig érő fűbe, derékig érő vízbe, ehetett, ihatott, amennyi belefért.
     Este, mikor a legény hazahajtotta a kecskét, kérdi a szegény ember:

Bővebben: Benedek Elek: A telhetetlen kecske

Szülőkategória: Magyar irodalom - Mesék, történetek
Kategória: Mesék állatokról
Tanulj velünk! ** Magyar nyelv és irodalom ** Mesék, történetek ** Mesék állatokról

Támogatók, segítők

Bartos Erika
Bódai-Soós Judit

Devecsery László
Duga Boglárka
Fecske Csaba

Galambos Bernadett
Garay Zsuzsanna
Hekli Éva
Kányádi Sándor
Kaprinay Éva

K. László Szilvia
Mentovics Éva
Mester Györgyi
Mészely József
Nagy Bandó András
Orgoványi Anikó
Pataki Edit
Péter Erika

Tóth Anna
Tóthárpád Ferenc

Érdeklik a szép fotók?

Látogassa meg a fényképgalériámat!  Művészi fotók az Óperencia főszerkesztőjétől.

Böngésző

Ajánlott böngészők a honlap használatához: Firefox, Opera, Google Chrome. Nem ajánlott böngésző: Internet Explorer 6.