A kereszténység tavaszi ünnepe a húsvét.  Ekkor Krisztus feltámadásáról emlékeznek meg. Sok húsvéti szokás több országban megegyezik vagy hasonló, vannak azonban különbségek is.  Magyarország különösen gazdag a tavaszi ünnepkör szokásaiban.

     A megújulás, a tavasz, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a húsvét. Magyarországon az 1099-es zsinat óta ünnepeljük. „Mozgó ünnep”: a március 22-től április 25-ig terjedő napok egyikén, a napéjegyenlőséget követő holdtöltére következő vasárnap tartjuk.

     A tavaszi ünnepkör kezdete – a hamvazószerda – egybeesik a farsangi időszak végével. A finom ételeket és a mulatozásokat a negyvennapos böjti időszak követi. Ez az az időszak, amikor a hívő katolikusok nem esznek húst és zsíros ételeket. Ebben a néhány hétben nem szabad lakodalmat tartani és mulatozni. Kialakultak viszont olyan játékok és tevékenységek, amelyeket a tavaszi ünnepkör alatt is lehetett űzni. Ezek közül néhány: a mancsozás, a métázás, a dólézás és a kutya-sutu.  Az első kettőről részletesen olvashattok az Óperencia magazin húsvéti különszámában. A másik kettő délkelet-magyarországi böjti időtöltésről itt írok.

Kutya-sutu (vagy cserkabola, forgó malom, ördög-motolla)

     Beástak a földbe egy vastag faoszlopot úgy, hogy a föld felszíne felett kilátsszon egy méter belőle. Ebbe fúrtak egy lyukat, amelybe egy nyakszeget helyeztek, majd a szegre egy 4-5 méter hosszú gerendának a közepét illesztették rá. A gerenda két végére felült egy-egy fiú, akiket a társaik addig mozgattak, pergettek, amíg ők el nem szédültek.

Dólézás (vagy bigézés, pincikézés)

bigezes     Ezt a játékot országszerte ismerték. Kellett hozzá egy bige (dólé, pincike, pilincke stb.), egy kb. 10 cm hosszú és 3 cm széles, mindkét végén kihegyezett fadarab. A bigefa (kánfa, verő, levatta stb.) egy 60-70 cm hosszú faléc volt.
     A játék menete:
     A bigét egy kis földbe vájt lyukba helyezik. A játékos bigefájával alányúl, és igyekszik a bigét úgy kilódítani, hogy minél messzebb szálljon. A kapó játékosok megpróbálják elkapni a repülő bigét. Ha sikerrel járnak, akkor az ütőjátékos kiesik. 
     Ha nem kapja el senki a repülő bigét, akkor az ütőt le kell tenni a földre. Aki a lepottyant bigét felkapja, elhajítja a bigefa felé. Ha el is találja, akkor ő lesz a következő ütőjátékos.
     Ha a kapó játékos nem találja el a bigefát, akkor az eredeti ütőjátékos felpenderíti a bigét a levegőbe, és amilyen messzire tudja, elüti. Háromszor próbálkozhat. Az utolsó ütés után lemérik, hogy milyen messzire került a bige a lyuktól (például hány lépésre van tőle). Ez alapján pontozzák a játékost. Aki legelőször ér el egy meghatározott pontszámot, az a játék győztese.

      (Kép: Magyar Néprajzi Lexikon)

Karikázó

     A leányok kedvenc időtöltései közül a karikázást említem meg. Ezt a táncot nem zene kisérte, hanem a énekszó. A tánc lépései, sebessége és a hozzájuk tartozó énekek falvanként, megyénként változtak.

     A youtube.com weblapon többfajta karikázó táncot nézhettek meg. Közülük ajánlom néhány kedvencemet: a  Zempléni karikázót és a Szlavóniai karikázót a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes előadásában, és egy Kalocsai karikázót.

Ostorosi asszonyok karikázót táncolnak, és közben énekelnek. Az 1930-as évekből.

 

     bujj_bujj_kepA húsvétot megelőző vasárnapot virágvasárnapnak, az azt megelőző hetet pedig virághétnek nevezzük, mert ekkor került a legtöbb virágmag a földbe.

     Virágvasárnap több helyen játszották, és néhány településen még mai is űzik a kapus-vonulós játékokat. Ezek közül a legismertebb a Bújj, bújj, zöld ág című játék. Az ének szövege és dallama tájegységenként változik. A weblapon két változatát olvashatjátok: a kapus-hidas (almás-körtés) és a nyulacskás variációkat.

     A képen a karolinai magyarok előadásában láthatjátok a játékot (International Festival of Raleigh, 2009).

     A közismert ének még egy változata:

 

 

     kiszebaba_gab_webAz ország bizonyos területein egy másik virágvasárnapi hagyomány is élt: a kiszehajtás. A menyecskeruhába öltöztetett fabábu a telet, a böjtöt és a betegségeket jelképezte. Ezt vitték végig a falun, majd a település végén vagy vízbe vetették, vagy elégették. Ez a szokás is él még néhány helyen, például Győrladaméron. A képen látható kiszebábut ott készítették.

Mentovics Éva
Lángolj, kisze, vidd a telet!

Ahogyan a kisze ég,
úgy tűnjön el minden jég!
Csorduljon a jégcsap könnye,
éltet adjon minden csöppje!

Amikor a kisze lángol,
fusson a fagy hét határról!
Dőljön le az összes hófal,
tavasz jöjjön minden jóval:

gólyahírrel, napsugárral,
szárnyaljon a víg madárdal,
csattogjon a gólyakelep…
szaladj már, tél, ott a helyed,

ahol hívnak, ahol várnak,
szíves szóval invitálnak.
Hadd fogadjuk a víg tavaszt,
mely orcánkra mosolyt fakaszt,

derűt ígér, víg kacagást –
felednénk már a havazást.
Csobbanjon a csermely fodra,
rügy pattanjon sombokorra!

Lila sáfrány, csillagvirág
hirdesse, hogy szép a világ.
Lángolj, kisze, vidd a telet,
bimbózz, tavasz, itt a helyed!

Kisze, kisze, szalmabáb,
égj el minél hamarább,
füsttel írd a kéklő égre:
Jöjj el, tavasz, jöjj már végre!

(Balatonszőlős, 2010. január 18.)

 

 

     A húsvéti magazinban három oldalon részletesen bemutatom a legelterjedtebb tojás hímzési technikákat.

Pingált Berzselt

Írott Karcolt

irott

Maratott Patkolt

 

     Húsvét másnapja a vízbevető, a vízbehányó vagy közismertebb nevén a húsvéthétfő. Ez a nap a magyarlakta területeken olyan hagyományról híres, amelyet csupán Európa néhány országában ismernek. A húsvéti locsolásnak a víz tisztító erejébe vetett hit az alapja. (Kép: locsolás a karolinai húsvéti táborban.)
     Faluhelyeken a kútból merített hideg vízzel locsolták meg a leányokat, mégpedig egy teli vödörrel. A városokban a szódásüveges és a kölnis locsolás terjedt el leginkább. Mindkettő jutalma a piros tojás és a finom házi sonka.    
     A locsoláshoz a fiúk és a legények hosszabb-rövidebb locsolóversekkel kértek, kérnek engedélyt. Például így:

Fakadó rügy, szellő hozta,
madár szállt az ablakunkra.
Nagy vidáman azt dalolta:
itt nyílik a legszebb rózsa.
Jó szagú a rózsavizem,
eljöttem, hogy megöntözzem.
Nesze, nesze, rózsaszál,
soha el ne hervadjál!

     A weblapon található locsolóversekhez kattints ide!    

A tavaszi ünnepkörrel kapcsolatos versek

Birkás Erzsébet: Néhány nap

Húsvéti mesék

Devecsery László: Ki segít a nyuszinak?
Szülőkategória: Témák
Kategória: Magyar hagyományok
Tanulj velünk! ** Magyar hagyományok ** A tavaszi ünnepkör (húsvét)

Támogatók, segítők

Bartos Erika
Bódai-Soós Judit

Devecsery László
Duga Boglárka
Fecske Csaba

Galambos Bernadett
Garay Zsuzsanna
Hekli Éva
Kányádi Sándor
Kaprinay Éva

K. László Szilvia
Mentovics Éva
Mester Györgyi
Mészely József
Nagy Bandó András
Orgoványi Anikó
Pataki Edit
Péter Erika

Tóth Anna
Tóthárpád Ferenc

Érdeklik a szép fotók?

Látogassa meg a fényképgalériámat!  Művészi fotók az Óperencia főszerkesztőjétől.

Böngésző

Ajánlott böngészők a honlap használatához: Firefox, Opera, Google Chrome. Nem ajánlott böngésző: Internet Explorer 6.