A magyar iskolákban és óvodákban mindig is az egyik legkedvesebb ünnep volt a farsang. A gyerekek és szüleik hetekkel előtte elkezdtek készülődni a nagy eseményre. Először a gyerekek kitalálták, hogy milyen jelmezben szeretnének megjelenni, hiszen a farsang része volt a jelmezverseny is. A szülők és nagyszülők segítségével készült gyönyörű, házilag készült jelmezekben díszelkedtek a gyerekek az óvodai vagy iskolai bálokon.
Én két jelmezre emlékszem gyerekkoromból: egyszer ibolyának öltöztem fel, egy másik évben pedig a jelmezversenyt meg is nyertem a nagypapám által készített Amodent fogkrém kosztümömben.
Sajnos a fogkrémes jelmezről nincs fényképem, de azt tudom, hogy az alábbi felirat pontosan így szerepelt a jelmezen – a nagypapámnak gyönyörű kézírása volt:
Az a kosztüm még néhány több jelmezversenyt is megjárt, és sikert aratott – az unokatestvéreimmel benne.
Kedves barátnőm, Csilla is nagy örömmel gondol vissza az egyik farsangjára az apukája ceruzajelmezt készített neki – mérnöki pontossággal.
Itt Amerikában is használjuk a 2B jelzésű ceruzákat. Az érdekesség az volt, hogy Csilla abban az évben a 2. B (második B) osztályba járt abban az évben. Magyarországon az évfolyamokat számokkal, a különböző osztályokat pedig betűkkel jelölik. (Például 2.A, 2.B, 2.C és 2.D, ha négy másodikos osztály van.)
A mi gyerekkorunkban nem is volt lehetőség boltban vásárolni jelmezt. Mindenki otthon készítette el, amit a gyerek választott.
Néhány év múlva, mikor már tanítottam egy általános iskolában, az ottani farsangon az osztályommal együtt én is jelmezt öltöttem – én voltam Hófehérke, hét tanítványom pedig a hét törpe. Emlékszem, hogy a gyerekek nagyon örültek, hogy a tanár nénijük is részt vett velük ezen az eseményen.
Tehát így emlékszünk vissza a farsangra a mi gyermekkorunkból. Barátnőm, Gábor Csilla (Csömör) jóvóltából megtudhatjuk, hogy 2008-ban hogyan ünnepelték a farsangot kisfia óvodájában.
| Vidor Miklós: Bolond-bál Bolond-bálban jártam az este, a szamárral táncolt a kecske. Három majom húzta a nótát, vasvillával ettek szamócát. Be is csípett egy-két legényke, lisztes zsákot húztak a pékre, hordón lovagolt egy bohóc ott, két füles dinnyével golyózott. Nyúlfi elől iszkolt a róka, fején árvalányhaj- paróka, víg paprikajancsi dobolt rám! – ilyen volt a híres bolond-bál. |
A Kéknefelejcs Óvodában – Csömörön – a Boglárka (középsős) csoport a fenti verset tanulta meg farsangra. Az óvodákban 2008-ban általában február 5-én vagy 6-án tartották meg az álarcos mulatságot. Mind az óvó nénik, mind pedig a gyerekek valamilyen általuk választott jelmezt öltöttek, és egész délelőtt abban voltak. A Boglárka csoportban az óvó nénik boglárka virágnak öltöztek be.
A farsangon a gyerekek a tél végét, búcsúztatását és a tavasz közeledtét, köszöntését ünnepelték ilyen vidám módon. Meglátogatták a többi csoportot is (ebben az oviban nyolc van), és megnézték, hogy a többiek minek öltöztek. Lehetett vinni különféle finomságokat csemegézni. Az előző évben a régi óvoda épületében még volt rá lehetőség, hogy farsangi fánkot süssenek közösen, de 2008-ban sajnos már nem lehetett.
Hogy az ünnep még hangulatosabb legyen, a Gézengúz Együttes lépett fel, együtt, jelmezekbe öltözve nézték meg a csoportok.
Kisfiam rókajelmezt kért. Mostanában többször hallgatták és játszották el a csoportjukban a „Vajaspánkó” mesét, amelyben mindig ő akart a róka lenni. A jelmez elkészítésében ő is segített; az egyszerű, de mutatós jelmez teste egy piros nadrágból és pólóból készült, a róka feje pedig egy mikulássapkából lett átalakítva.
| < Előző |
|---|
