Forrás: Kultura.hu (2009. szeptember 30.)     

     A tangó mellett a mohácsi hagyomány is a megőrzendő nem tárgyi emlékek listájára került. Az UNESCO kormányközi bizottság Abu Dzabiban döntött erről.

busojaras_mohacs     A mohácsi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az UNESCO kormányközi bizottsága az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dzabiban tartott ülésén 111 pályázatból 77-et, köztük Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást támogatta. A nemzetközi jegyzékben így már a világ 167 szellemi értéke szerepel.
   
     Szekó József, Mohács polgármestere hangsúlyozta: nagy elismerés és siker a város számára, hogy az UNESCO úgy döntött, Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást veszi fel a listára. Úgy vélte, mindez elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busócsoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, a jelölést segítő munkatársaké, de köszönet illeti a felterjesztést előkészítő szakmai intézmény munkatársait, szakértőit és a jelölést benyújtó Oktatási és Kulturális Minisztériumot is. Amellett, hogy ez az elismerés Mohácsot az egész világon ismertté teszi, komoly kötelezettséggel és felelősséggel is jár - tette hozzá.
   
     A sokácok, azaz a baranyai horvátok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
   
     A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt - meg turistákat, akikből a busójárás ideje alatt 30 ezret is vendégül lát a 20 ezer lelkes Duna-parti város.
 
     Az UNESCO, azaz az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezete kezdeményezésére 2003-ban jött létre az a nemzetközi egyezmény, amely egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez. Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott.
   
     A cél az, hogy az épített és természeti örökséghez hasonlóan a kulturális örökség szóban, tudásban, készségben vagy szokásokban élő elemeinek védelmére is felhívják a figyelmet, megőrizve azokat az egyetemes emberi kultúra és a helyi közösségek számára.
 

Fotó: mti

 

Szülőkategória: Magyar hagyományok
Kategória: Farsang
Tanulj velünk! ** Magyar hagyományok ** A farsang ** Busójárás

Támogatók, segítők

Bartos Erika
Bódai-Soós Judit

Devecsery László
Duga Boglárka
Fecske Csaba

Galambos Bernadett
Garay Zsuzsanna
Hekli Éva
Kányádi Sándor
Kaprinay Éva

K. László Szilvia
Mentovics Éva
Mester Györgyi
Mészely József
Nagy Bandó András
Orgoványi Anikó
Pataki Edit
Péter Erika

Tóth Anna
Tóthárpád Ferenc

Érdeklik a szép fotók?

Látogassa meg a fényképgalériámat!  Művészi fotók az Óperencia főszerkesztőjétől.

Böngésző

Ajánlott böngészők a honlap használatához: Firefox, Opera, Google Chrome. Nem ajánlott böngésző: Internet Explorer 6.