farsang1

     Január és február a vidám mókázás időszaka.  Január 6-án kezdődik a farsang, de minden évben máskor fejeződik be.  Egy kis számolással megtudjuk,  mikor van az ünnepnek vége: húsvétvasárnaptól kell visszaszámolni 40 napot (kivéve a vasárnapokat).  2010-ben a farsang vége – vagyis hamvazószerda – február 17-re esik.
     A farsang a tavaszvárás örömünnepe.  Már évszázadok óta jelmezes felvonulások, lakodalmak és disznótorok jellemzik.  Közel a tél végéhez  az emberek már várva várják a tavasz közeledtét, ezért jelmezekkel, maszkokkal próbálják elijeszteni a telet.  Ezenkívül úgy gondolják, hogy ha sokat esznek és isznak ebben az időszakban, akkor a természet is kedvet kap hozzá, és sok termést hoz az évben. 
     A farsangi köszöntés alatt jelmezbe öltözött gyerekek, fiatalemberek, néha tanítók jártak házról házra a faluban.   Ahol beengedték őket, ott verses, énekes köszöntőket mondtak, majd a házigazdáktól ajándékokat kaptak: pénzt, tojást vagy szalonnát.
     Nagyobb falvakra jellemző volt a farsangi felvonulás vagy falujáró menet.  A résztvevők emberi vagy állati jelmezekbe öltözködve haladtak végig a településen, miközben egy dramatikus játékot is előadtak.
     A farsangi időszak nevezetes napjai:
  • Január 6.: Vízkereszt (a Három Királyok napja): A farsang kezdete
  • A Vízkereszt utáni első hétfő: regölőhétfő.  A Dunántúlon az eladófélben lévő leányoknak ekkor regöltek vőlegényt.
  • Farsangfarka: a leghíresebb farsangi napok az ünnepi időszak végén.  Ezek: a farsangvasárnap, a farsanghétfő, a húshagyókedd és a hamvazószerda.  Ez az utolsó nap a negyvennapos böjt előtt, amikor még annyit szabad enni a hagyományos farsangi ételekből, ki mennyit akar: kocsonyát, káposztát és fánkot.  A hamvazószerdát követő torkos csütörtök - habár a húsvéti böjt kezdete – a farsangi maradékok elfogyasztásának a napja.  A böjt alatt viszont húst nem szabad enni, csak tésztát, aszalt gyümölcsöt, leveseket és más böjti ételeket.

      Bizonyos vidékeken úgy tartották, hogy az eladósorban lévő lányoknak  a farsang idején mindenképpen párt kell választaniuk.  A farsangi időszak végén a vénlányokat különféle módokon kifigurázták, például az úgynevezett tuskóhúzással.  A falun – nagy zajjal – végighúzott tuskót a legények a vénlányok kapujára kötötték, és lánycsúfoló dalokat énekeltek.
      Mohács napjainkban is őrzi a népi farsang, a karnevál hagyományát.  Itt minden évben megünneplik a busójárást, amely turisták tízezreit vonzza magához. A népszokás eredetéről így írnak Mohács város honlapján:

     „Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok."

     Cikkek a farsangról:

     A busójárás is a világ szellemi kulturális örökségei között (cikk forrása: kultura.hu)

     Ebben a cikkben arról olvashattok, hogyan készíthettek egy  busóálarcot: Farsangi hagyományok őrzése - busóálarc készítése.

     Egy másik cikk a farsangról: Farsangi bálok – a múltban és a jelenben.

  
     Irodalmi művek a farsangról:

Farsangkor használható mese:   A vajaspánkó (orosz népmese) Fordította Rab Zsuzsa

Rövid versek gyűjteménye jelmezesek bemutatásához:  Versek jelmezesek bemutatásához - Mentovics Évától ,   Versek jelmezesek bemutatásához - Tali Gittától

Farsangi versek
Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál
Czeglédy Gabriella: Áll a bál
Devecsery László Bohóc-biztató
Drégely László: Jancsi-bohóc
Drégely László: Karnevál
Farsang napja ma vagyon (Népköltés)
Galambos Bernadett: Farsangi fánk
Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője
Gazdag Erzsi: Itt a farsang
Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk
K. László Szilvia: Farsang
Kanizsa József: Farsangi maszkabál
Lévay Erzsébet: Farsang napján
Markó Béla: Farsang
Mentovics Éva: A bohóc
Mentovics Éva: A hóember búcsúja
Mentovics Éva: Farsangi vigalom
Mentovics Éva: Mulatság
Mentovics Éva: Tél-kergető
Mentovics Éva: Vígság legyen
Mészely József: Farsang farka ma vagyon…
Mészely József: Farsangi zeneszó
Móra Ferenc: Kecskebál
Osvát Erzsébet: Sül a fánk
Pápai Ildikó: Tavaszköszöntő
Péter Erika: Jelmezbál
Sarkady Sándor: Farsang
Tóth Anna: Farsang
Tóthárpád Ferenc: Áll a bál, fogy a fánk
Tóthárpád Ferenc: Keszkenő vagy kendő
Udud István: Farsang

Farsangi énekek
A, a, a, a farsangi napokban
Agyigó, agyigó, fassang, fassang!
Hipp, hopp, farsang!
Itt a farsang, áll a bál
Sárdó gyűjjön


Szülőkategória: Témák Kategória: Magyar hagyományok

Támogatók, segítők

Érdeklik a szép fotók?

Látogassa meg a fényképgalériámat!  Művészi fotók az Óperencia főszerkesztőjétől.

Böngésző

Ajánlott böngészők a honlap használatához: Firefox, Opera, Google Chrome. Nem ajánlott böngésző: Internet Explorer 6.