A farsang

farsang1

     Január és február a vidám mókázás időszaka.  Január 6-án kezdődik a farsang, de minden évben máskor fejeződik be.  Egy kis számolással megtudjuk,  mikor van az ünnepnek vége: húsvétvasárnaptól kell visszaszámolni 40 napot (kivéve a vasárnapokat).  2010-ben a farsang vége – vagyis hamvazószerda – február 17-re esik.
     A farsang a tavaszvárás örömünnepe.  Már évszázadok óta jelmezes felvonulások, lakodalmak és disznótorok jellemzik.  Közel a tél végéhez  az emberek már várva várják a tavasz közeledtét, ezért jelmezekkel, maszkokkal próbálják elijeszteni a telet.  Ezenkívül úgy gondolják, hogy ha sokat esznek és isznak ebben az időszakban, akkor a természet is kedvet kap hozzá, és sok termést hoz az évben. 
     A farsangi köszöntés alatt jelmezbe öltözött gyerekek, fiatalemberek, néha tanítók jártak házról házra a faluban.   Ahol beengedték őket, ott verses, énekes köszöntőket mondtak, majd a házigazdáktól ajándékokat kaptak: pénzt, tojást vagy szalonnát.
     Nagyobb falvakra jellemző volt a farsangi felvonulás vagy falujáró menet.  A résztvevők emberi vagy állati jelmezekbe öltözködve haladtak végig a településen, miközben egy dramatikus játékot is előadtak.
     A farsangi időszak nevezetes napjai:
  • Január 6.: Vízkereszt (a Három Királyok napja): A farsang kezdete
  • A Vízkereszt utáni első hétfő: regölőhétfő.  A Dunántúlon az eladófélben lévő leányoknak ekkor regöltek vőlegényt.
  • Farsangfarka: a leghíresebb farsangi napok az ünnepi időszak végén.  Ezek: a farsangvasárnap, a farsanghétfő, a húshagyókedd és a hamvazószerda.  Ez az utolsó nap a negyvennapos böjt előtt, amikor még annyit szabad enni a hagyományos farsangi ételekből, ki mennyit akar: kocsonyát, káposztát és fánkot.  A hamvazószerdát követő torkos csütörtök - habár a húsvéti böjt kezdete – a farsangi maradékok elfogyasztásának a napja.  A böjt alatt viszont húst nem szabad enni, csak tésztát, aszalt gyümölcsöt, leveseket és más böjti ételeket.

      Bizonyos vidékeken úgy tartották, hogy az eladósorban lévő lányoknak  a farsang idején mindenképpen párt kell választaniuk.  A farsangi időszak végén a vénlányokat különféle módokon kifigurázták, például az úgynevezett tuskóhúzással.  A falun – nagy zajjal – végighúzott tuskót a legények a vénlányok kapujára kötötték, és lánycsúfoló dalokat énekeltek.
      Mohács napjainkban is őrzi a népi farsang, a karnevál hagyományát.  Itt minden évben megünneplik a busójárást, amely turisták tízezreit vonzza magához. A népszokás eredetéről így írnak Mohács város honlapján:

     „Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok."

     Cikkek a farsangról:

     A busójárás is a világ szellemi kulturális örökségei között (cikk forrása: kultura.hu)

     Ebben a cikkben arról olvashattok, hogyan készíthettek egy  busóálarcot: Farsangi hagyományok őrzése - busóálarc készítése.

     Egy másik cikk a farsangról: Farsangi bálok – a múltban és a jelenben.

  
     Irodalmi művek a farsangról:

Farsangkor használható mese:   A vajaspánkó (orosz népmese) Fordította Rab Zsuzsa

Rövid versek gyűjteménye jelmezesek bemutatásához:  Versek jelmezesek bemutatásához - Mentovics Évától ,   Versek jelmezesek bemutatásához - Tali Gittától

Farsangi versek
Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál
Czeglédy Gabriella: Áll a bál
Devecsery László Bohóc-biztató
Drégely László: Jancsi-bohóc
Drégely László: Karnevál
Farsang napja ma vagyon (Népköltés)
Galambos Bernadett: Farsangi fánk
Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője
Gazdag Erzsi: Itt a farsang
Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk
K. László Szilvia: Farsang
Kanizsa József: Farsangi maszkabál
Lévay Erzsébet: Farsang napján
Markó Béla: Farsang
Mentovics Éva: A bohóc
Mentovics Éva: A hóember búcsúja
Mentovics Éva: Farsangi vigalom
Mentovics Éva: Mulatság
Mentovics Éva: Tél-kergető
Mentovics Éva: Vígság legyen
Mészely József: Farsang farka ma vagyon…
Mészely József: Farsangi zeneszó
Móra Ferenc: Kecskebál
Osvát Erzsébet: Sül a fánk
Pápai Ildikó: Tavaszköszöntő
Péter Erika: Jelmezbál
Sarkady Sándor: Farsang
Tóth Anna: Farsang
Tóthárpád Ferenc: Áll a bál, fogy a fánk
Tóthárpád Ferenc: Keszkenő vagy kendő
Udud István: Farsang

Farsangi énekek
A, a, a, a farsangi napokban
Agyigó, agyigó, fassang, fassang!
Hipp, hopp, farsang!
Itt a farsang, áll a bál
Sárdó gyűjjön

Szülőkategória: Témák
Kategória: Magyar hagyományok
Tanulj velünk! ** Magyar hagyományok ** A farsang

Támogatók, segítők

Bartos Erika
Bódai-Soós Judit

Devecsery László
Duga Boglárka
Fecske Csaba

Galambos Bernadett
Garay Zsuzsanna
Hekli Éva
Kányádi Sándor
Kaprinay Éva

K. László Szilvia
Mentovics Éva
Mester Györgyi
Mészely József
Nagy Bandó András
Orgoványi Anikó
Pataki Edit
Péter Erika

Tóth Anna
Tóthárpád Ferenc

Érdeklik a szép fotók?

Látogassa meg a fényképgalériámat!  Művészi fotók az Óperencia főszerkesztőjétől.

Böngésző

Ajánlott böngészők a honlap használatához: Firefox, Opera, Google Chrome. Nem ajánlott böngésző: Internet Explorer 6.